fbpx

Hogyan találjuk meg a legmegfelelőbb könyvvizsgálót?

Könyvvizsgáló partner választás

Azért, hogy erre a kérdésre meg tudjuk adni a legmegfelelőbb választ tudunk kell, hogy mi is igazán a könyvvizsgáló feladata.

Az „audit” szó a meghallgatásból ered: amikor a provinciákból Rómába visszatérő adó beszedők beszámoltak a római szenátusnak, a szenátus meghallgatta őket és a meghallgatók döntötték el, hogy az adószedők által eléjük tárt beszámoló megfelel-e a valóságnak, azaz hiteles-e. Napjainkban már nem ez a módja a könyvvizsgálatoknak (az Auditoknak), de a könyvvizsgálat feladata továbbra sem változott: a Könyvvizsgáló feladata annak tanúsítása, hogy a társaság által elkészített beszámoló mentes a lényeges hibás állítástól és, hogy a gazdálkodók a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetükről megbízható és valós információkat hoznak nyilvánosságra.

Kinek a számára fontos ez?

Fontos a vállalkozás tulajdonosai számára, hiszen így tudnak róla meggyőződni, hogy az általuk tulajdonolt gazdasági társaság a gazdasági eseményeit a törvényeknek megfelelően rögzíti és erről megfelelő módon számol be.

Ugyanilyen fontos továbbá a gazdaság többi szereplője számára is, hiszen ilyen módon tudnak arról meggyőződni, hogy a társaság számviteli és pénzügyi szempontból az előírtaknak megfelelően, “tisztán” működik; vagyis a vele való gazdasági kapcsolat kockázata kisebb.

A MKVK (Magyar Könyvvizsgálói Kamara) megfogalmazásában:

Egy független és objektív szakértő jelenléte az egyik legfőbb visszatartó erő a visszaélések, a csalások elkövetése – fiktív számlák befogadása, bevételek eltitkolása, színlelt szerződések megkötése – ellen, hozzájárul a vállalkozás adózási, számviteli és vagyongazdálkodási színvonalának emeléséhez.

Ki végezhet könyvvizsgálói tevékenységet?

Könyvvizsgálói tevékenységre kizárólag a Magyar Könyvvizsgálói Kamara (MKVK) tagjai jogosultak. A Magyar Könyvvizsgálói Kamarának tagjai lehetnek mind magánszemélyek, mind olyan gazdasági társaságok, akiknek a könyvvizsgálat a fő tevékenységük.

Könyvvizsgálóválasztásnál nagyon fontos meggyőződnünk arról, hogy az adott társaság tagja-e a könyvvizsgálói kamarának; erről meggyőződhetünk a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján, ahol valamennyi aktív könyvvizsgáló szerepel, illetve személyesen is, hiszen a kamara tagjainak fényképes igazolvánnyal kell rendelkezniük.

A Könyvvizsgálói Kamara, (a könyvvizsgálói törvény alapján), szigorú kritériumokkal rendelkezik arról, hogy ki válhat könyvvizsgálóvá és milyen feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy könyvvizsgáló tevékenységet végezzen. A könyvvizsgálóknak a könyvvizsgálati munka végzéséhez:

  • Szakmai felelősségbiztosítással kell rendelkezniük, hogy a feladatokat végezhessék,
  • folyamatos képzésben kell részt venniük,
  • és megfelelő kompetenciákkal kell rendelkezniük.

Mi biztosítja a könyvvizsgálói munka minőségét?

A könyvvizsgálók a feladataikat nemzetközi és nemzeti könyvvizsgálati Standardok Alapján végzik; ez írja előírja számukra a módszertant. Munkájukat emellett több törvény, (a Számviteli törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről és a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény) is szabályozza.

Minden könyvvizsgálónak és könyvvizsgáló társaságnak rendelkeznie kell Minőségbiztosítási Szabályzattal, amelynek megfelelősségét, illetve annak megtartását a Kamara rendszeresen ellenőrzi, hiszen minden könyvvizsgálónak rendszeresen minőségbiztosítási auditon kell átesnie.

Mindezeken felül továbbá az adott vállalkozás könyvvizsgálójának nevét fel kell tüntetni a vállalkozás társasági szerződésében, így ezek az adatok nyilvánosak, vagyis az adott könyvvizsgáló számára referenciaként szolgálhatnak.

Hogyan válasszunk könyvvizsgálót?

Felmerülhet a kérdés, miszerint:

Ha a könyvvizsgálat ennyire egységes és szabályokhoz kötött, akkor mi a különbség könyvvizsgáló és könyvvizsgáló között?

  1. Az első szempont, amit meg kell vizsgálnunk:

Rendelkezik-e az adott könyvvizsgáló megfelelő kompetenciával a vizsgálat elvégzéséhez?

Ehhez tudnunk kel azt, hogy a könyvvizsgálók különböző minősítésekkel rendelkeznek, ezek a következők:

  • IFRS minősítés
  • pénzügyi intézményi minősítés
  • befektetési vállalkozási minősítés
  • pénztári minősítés
  • biztosítói minősítés
  • költségvetési minősítés
  • kibocsátói minősítés

A minősítések meglétét szintén ellenőrizhetjük a Magyar Könyvvizsgálói Kamara honlapján, a könyvvizsgálói névjegyzékben.

  • A szakmai kompetenciát természetesen nem csak a minősítést fényjelezi, hanem az is, hogy az adott könyvvizsgálónak van-e már jártassága abban az adott iparágban vagy üzleti formában, amelyben új megbízói mozognak.

Lényeges látnunk, hogy a jogszabályok és sztenderdek keret rendelkezéseket tartalmaznak, így az egyes könyvvizsgálók által végzett munka árban, munkaszervezésben, a feladatok végrehajtásában eltérhet egymástól.

A könyvvizsgálati munka egy bizalmas tevékenység, amelynél nagyon fontos, hogy a megbízó és a könyvvizsgáló között létrejöhessen egy jó munkakapcsolat. A vállalkozások szabadon választhatnak könyvvizsgálót és a könyvvizsgáló is szabadon dönthet az egyes megbízások elfogadásáról vagy visszautasításáról. Nagyon fontos az is, hogy a könyvvizsgáló milyen munkakapcsolatot tud kiépíteni a vállalkozás azon szakembereivel, (könyvelők, pénzügyi felelősök, stb.), akikkel folyamatos munkakapcsolatban kell lennie a folyamat során. Ez abban az esetben tud jól működni, hogyha a megbízó és a megbízónál egyéb szerepben lévő kollégák a könyvvizsgáló szakmai hozzáértését és rátermettségét elfogadják.

Kiket választhatunk?

1)    Nagy nemzetközi szervezetek

Összefoglaló néven a szakmában „Big4” -nak nevezik ezeket a társaságokat, mivel ezt a piacot ez a 4 társaság uralja.  Általában a nagy nemzetközi multinacionális cégek a tulajdonukban lévő valamennyi gazdasági társaság könyvvizsgálatát világszerte ugyan arra a cégre vagy cégcsoportra bízzák.

Ennek az oka a nemzetközi elfogadottság, vagyis az, hogy az anyacég részvényesei, (a külföldi befektetők) meggyőződhessenek arról, hogy a vállalkozások auditja a világon mindenhol megszokott egységes minőségben zajlik. Ez adja ezen szervezetek legnagyobb előnyét, hiszen mindenhol a világon egységes módszer és minőségbiztosítás mellett dolgoznak, így a nagyobb problémák előfordulásának esélye kisebb.

Ez az egységes rendszer jelenti egyben ezen könyvvizsgálói kör hátrányát is, mivel az egységes rendszer nem ad lehetőséget a vállalkozás minden kis sajátosságának a megismerésére. Illetve egy ilyen hatalmas rendszer működtetése jelentősen költségesebb, amit az ügyfeleknek kell megfizetnie.

Kisebb hazai szervezetek

Ezeket jellemzően a Közepes és a tudatos Kisvállalkozások választják. Ebben a körben beszélhetünk leginkább tudatos könyvvizsgáló választásról, mivel ezen társaságokra jellemző, hogy a tulajdonos és a management elválik egymástól. Lényeges szempont, hogy a tulajdonos meggyőződhessen arról, hogy a menedzsment a jogszabályi kötelezettségeknek megfelelően, de ezzel együtt a tulajdonosi elvárások mentén működtesse a gazdasági társaságot.

Itt lényeges szempont, hogy az adott könyvvizsgáló társaság és a benne dolgozó könyvvizsgálók és egyéb szakértők, milyen módon tudják támogatni a vállalkozásokat azok gazdasági céljainak elérésében. A könyvvizsgáló segítséget tud nyújtani abban, hogy a tulajdonosok valós képet kapjanak a vállalkozás pénzügyi jövedelmezőségi helyzetéről, illetve arról, hogy ezek milyen módon javíthatók.

 Ezen társaságoknál nagyobb az esély az iparági specializációra, illetve a gazdálkodást segítő kiegészítő szolgáltatásokra és a könyvvizsgálói Függetlenség maximális érvényes ülésére.

Egyéni könyvvizsgálók

Az egyéni könyvvizsgálókra gyakran esik az olyan szervezetek választása, akik számára a könyvvizsgálat egyfajta „kötelező rossz”, hiszen számukra a könyvvizsgálatot a jogszabályok írják elő. Az ilyen vállalkozásoknál a könyvvizsgálónak nagyon nehéz feladata van, hiszen a tulajdonos és a vezető gyakran nem válik el egymástól. A könyvvizsgálatról is csak kizárólag az ár alapján döntenek.

 Természetesen az egyéni könyvvizsgálók között is találhatunk szakmailag magasan képzett és specializációval rendelkező könyvvizsgálókat, de fontos lenne a mérlegelése annak, hogy az adott könyvvizsgáló milyen minőségben tudja ellátni a feladatát és képes-e támogatni a vállalkozás céljait. Az egyéni könyvvizsgálóknak a szoros kötődés és a viszonylag kis ügyfélkör miatt nagyon nehéz feladatuk van, amikor függetlenségük megőrzéséről van szó.

A könyvvizsgálat ára

A könyvvizsgálat egy szerződéses tevékenység, amely ára a megbízó és a megbízott közötti megállapodás alapján jön létre.

A Magyar könyvvizsgálói Kamara a könyvvizsgálók számára ajánlásokat bocsát ki, a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásáért járó díjak meghatározásának elveire és szempontjaira, valamint a díjtételek alsó határaira vonatkozóan.

Ezek az árak széles spektrumban szóródhatnak. Fontos látni, hogy ezeket az ajánlásban megfogalmazott óradíjakat jelentősen csökkenteni nem lehet, mert a minőségi munka csak ezen az ár színvonalon tartható fenn.

Tartalomjegyzék

Hozza ki vállalkozása üzleti eredményeiből a maximumot!

Töltse le átfogó KKV könyvvizsgálati útmutatónkat és ismerje meg, hogyan járul hozzá
a könyvvizsgálat üzleti céljai eléréséhez!

KKV Könyvvizsgálat eBook

Kérjen tőlünk visszahívást és díjmentes konzultációt

Töltse ki az alábbi űrlapot és megmutatjuk egy konzultáció keretében, hogyan tudja kihozni cégéből a legtöbbet könyvvizsgálati és számviteli megoldásokkal.

Scroll to Top

Ne hagyja ki az extra profitot, amit
a könyvvizsgálattal elérhet!

Töltse le limitált ideig ingyenesen az ország legátfogóbb KKV könyvvizsgálati útmutatóját és ismerje meg, hogyan aknázhatja ki cége rejtett pénzügyi erőforrásait.